Nemesócsa történelme
Nemesócsa Csallóköz délkeleti részén, a Dunától mintegy tíz km-re 113 m tengerszint feletti magasságban fekszik. Határát átszeli a pozsony-komáromi főút, a vasút, és több mellékút. A község már a 10. században lakott település volt. Az első okleveles említés 1264-ből való. Ettől az időtől számítva neve különféle szóösszetételben fordul elő: Olcha, Nagholcha, Oltsa, Nemes Oltsa. 1920 óta a község Zemianska Olča, illetve Nemesócsa néven szerepel. Nemesócsa mintegy 2700 lelket számláló nagyközség. Lakossága vegyes összetételű. A szlovák-, és magyarajkú lakosság életében az ipar mellett a mai napig fontos szerepet tölt be az állattenyésztés és a földművelés. A mezőgazdaság fejlődésével fokozatosan előtérbe kerül a mezőgazdasági termékek helyben való feldolgozása. A 19. sz. végén már gőzmalom, hengermalom, szeszfőzde és tejüzem is működött. A jelenlegi helyi ipar termelőüzemeinek többsége is a hagyományokra épít. A takarmány előállításása, a gabona szárítása, osztályozása és raktározása, a gabona őrlése és a kenyérsütés - mind korszerű gépekkel, berendezésekkel felszerelt üzemekben folyik.
Hengermalom